Digitális bölcsészet

Az előző posztomban James Cummings tutorialjának ismertetésébe kezdtem. Ebben viszont – ha lehet ilyet mondani – még alapvetőbb forrásra szeretném felhívni a figyelmet. A közelmúltban (május 14-én) frissült a TEI alapbibliográfiája. Ez a gyűjtemény két dolog miatt nagyon fontos: a TEI-közösség felügyeli, ez garanciát jelent arra, hogy releváns és megbízható források kerüljenek bele, másrészt pedig tematizálva csoportosítja a legalapvetőbb olvasnialókat. A legbővebb (77 tételből álló) rész természetesen a jelölőnyelvek és az XML elméletével kapcsolatos alapvető publikációkat tartalmazza. Anélkül, hogy ebből konkrét tételeket kiemelnék, csak felhívom a figyelmet arra, hogy több cikk szerepel a blogom ajánlóblokkjában is szereplő A Companion to Digital Humanities c. elektronikus bevezető tankönyvből. A második rész (meglepően kevés, 4 tétel) ezek alkalmazásával foglalkozik. Furcsa, hogy a feltüntetett tételek nem is tűnnek annyira relevánsnak, reméljük, hogy a jövőben ez változni fog. A harmadik rész (48 tétel) a TEI-vel foglalkozik. Ez a rész inkább az általánosabb tájékozódást szolgálja, és nem is annyira a TEI-kódolásra, hanem inkább a konzorcium történetére, valamint az általánosabb alapelvekre koncentrál. A következő részbe a TEI alkalmazásával kapcsolatos két forrás került. Ez ismét meglepően kevésnek tűnik. A bibliográfia összeállítói talán inkább arra törekedtek, hogy egyrészt általánosabb képet nyújtsanak, másrészt hogy a teljesen kezdők által is érthető tételek kerüljenek ebbe a gyűjteménybe. A TEI lokalizációjával kapcsolatos egyetlen tételnek is ez lehet a magyarázata. Az ontológiákkal kapcsolatos záró résznek viszont már a létezése is meglepő, ugyanis a téma egyáltalán nem tartozik a kezdő TEI-seknek ajánlható olvasmányok közé. Összességében a TEI-alapbibliográfia kicsit esetlegesnek, ötletszerűen összeállítottnak tűnik, azonban még így is fontos kiindulópontja lehet elsősorban azoknak, akik éppen elkezdtek ismerkedni a TEI-vel.