Ennek a posztnak a dokumentumdigitalizálás és szövegdigitalizálás lesz a témája. A kettő nem ugyanaz. A különbség illusztrálására egy mindenki által jól ismert költeményt választottam: a Himnuszt. Tudomásom szerint a Himnusznak nem létezik szabványos formában digitalizált változata. Hogyan foghatnánk hozzá?
Először is el kell döntenünk, hogy mit akarunk rögzíteni. Mi is a Himnusz? A kérdésre nem olyan egyszerű válaszolni. A szöveg elsődleges forrása az eredeti kézirat, amelyet 1823-ban írt a Kölcsey. Nyomtatásban először az Aurora c. lapban jelent meg, 1828-ban. Kötetben 1832-ben adta ki a költő, a Versek c. gyűjteményt maga rendezte sajtó alá. Azóta számos kiadást ért meg, a különböző összegyűjtött, valamint válogatott versektől az iskolai szöveggyűjteményekig. Ezek szövege azonban nem egyezik meg egymással. Már az első három esetében is jelentős eltérések vannak, az Aurora-beli szöveg eltér a kézirattól, az első kötetbeli megjelenés szövege pedig mindkettőtől. A későbbi kiadások pedig (akarva-akaratlan) folyton változtattak valamit rajta.
Két lehetőségünk van: vagy kiválasztjuk valamelyik kiadást, és azt rögzítjük, vagy olyan digitalizált változatot készítünk, amelyben az összes variánst feltüntetjük. Az első esetben tulajdonképpen egy dokumentumot (illetve annak szövegét), a második esetben pedig szöveget digitalizálunk (annak minden történeti változásával). Egy irodalmi mű szövege minden esetben ilyen bonyolult történeti képződmény, a hagyományos filológia egyik fő feladata a szöveg megállapítása a történeti változatok és mindenféle körülmény figyelembevételével. Amikor ún. kritikai kiadást készítenek, akkor abban igyekeznek minden ilyen információt feltüntetni.
De mi a digitális filológia feladata? A digitális filológia feltételezi a hagyományos filológiai apparátust. A digitális kritikai kiadás abban lehet több a hagyományostól, hogy élhet a hipertext biztosította lehetőségekkel: az olvasónak nem kell egyszerre minden információt látnia. Ha akarom, akkor pl. egy kattintással csak az eredeti kézirat szövegét jelenítem meg. Ha akarom, a jegyzeteket eltüntetem, és csak kattintásra jelennek meg. Sokáig lehetne folytatni, a digitális kiadásoknak számos előnyük van.
A Himnusz esetében hozzáférhető a hagyományos kritikai kiadás: Kölcsey Ferenc minden munkái. Kritikai kiadás. Sorozatszerkesztő: Szabó G. Zoltán. Universitas Kiadó, Budapest, 1998-tól. A Himnusz szövege a Versek és versfordítások c. kötetben található, amely 2001-ben jelent meg. Az ebben található apparátust kellene lefordítani mondjuk TEI-XML-re. Szerencsére a TEI-nek külön modulja van a digitális kritikai kiadásokhoz.
Miért nincs olyan honlap, ahol meg lehetne tekinteni az kéziratot, az Aurora-beli szöveget, valamint az első kötetbeli szöveget jó minőségű fotómásolatban, valamint természetesen sokféle beállítással kattintható hipertextes változatban is. Mellétenném az Erkel-féle kotta eredetijét is, valamint egy jó minőségű letölthető hangfelvételt. A nemzeti jelképeket bemutató honlapon sajnos nem ilyet találunk, az ottani szövegváltozat számos problémát vet fel (l. Kalcsó Gyula: A Himnusz szövegváltozatainak helyesírása, hangjelölése és szóalaktana. In: Magyartanítás, 2005/3. 29–33).
Legújabb hozzászólások