Elkezdeni valamit mindig nehéz (és gyakran folytatni is, ahogyan a blogom bejegyzéseinek a gyakorisága is mutatja *sóhaj*). A DH-ra ez Magyarországon azért is hatványozottan igaz, mert egyelőre nincsenek tankönyvek, monográfiák, amelyek kifejezetten a digitális bölcsészettel, vagy akár annak egy-egy részterületével foglalkoznának (l. pl. korábbi posztomat a korpusznyelvészeti tankönyvről). Vegyük tehát úgy, hogy angolul (minimum) olvasni muszáj annak, aki ilyesmivel akar foglalkozni. Hálistennek ezen a nyelven már sokminden hozzáférhető az interneten is.

Ebben a bejegyzésben Lisa Spiro, a texasi National Institute for Technology in Liberal Education igazgatójának a közelmúltban megjelent blogposztját ismertetem, amelyben tulajdonképpen bejegyzésem címére adja meg a választ.

Először is fontosnak tartom azt a megjegyzését, miszerint a DH-ban nagyon gyakori, hogy a művelői nem formális tanulás újtán jutottak oda, ahol vannak, hanem autodidakta módon, különböző projektekben dolgozva. Ez a jövőben talán változni fog, de még mindig úgy tűnik, hogy valaki úgy lesz DH-s, hogy: (1) bölcsész és érdekli a számítógép, vagy (2) informatikus és érdekli valamilyen bölcsészeti terület. Éppen ezek miatt is lényeges – mondja Spiro – hogy legyünk nyitottak, kísérletező kedvűek, játékosak (!), de az is, hogy a tanulás során legyen egy projekt, amelynek megvalósítása irányítja tapasztalatszerzésünket, valamint az is, hogy legyen kitől kérdeznünk.

Lisa Spiro 10 fontosabb pontban foglalja össze kezdő DH-soknak szóló javaslatait.

1. Legyen világos, hogy milyen célok és kérdések vezérelnek. A digitális bölcsészetben a technológia nem öncélú, hanem mindig valamilyen határozott cél érdekében használatos.

2. Tájékozódj a DH-ról. Javasol is néhány fontos forrást:

• egy remek forrásgyűjteményt: CUNY Digital Humanities Resource Guide,
• a DH Questions & Answers oldalt, amelyen kérdezni (és válaszolni) lehet a DH-val kapcsolatban,
• két alapvető könyvet: a Companion to the Digital Humanities-t és a Digital History: A Guide to Gathering, Preserving, and Presenting the Past on the Web-et (ez utóbbi pl. a nálunk még kevéssé művelt történelemtudományi felhasználáshoz remek bevezető),
• valamint lapozgatásra néhány DH-s folyóiratot, mint pl. a Digital Humanities Quarterly, az LLC, és a Digital Studies / Le champ numérique.

3. Légy része a DH-s közösségnek. Itt is ajánl néhány közösségi aktivitási lehetőséget, (bárcsak csupán a hajlandóságon múlna a részvétel):

• a ThatCamp rendezvényeken interaktív, gyakorlatorientált workshopokon vehetünk részt Európában és az Egyesült Államokban,
• vegyünk részt DH-konferenciákon (az általa ajánlottak közül az ADHO által szervezett éves DH konferencia kétévenként Európában van; ajánl egy DH-s konferencianaptárt is),
• vegyünk részt egy regionális DH-projektben vagy indítsunk egyet (!),
• támogassunk DH-s szervezeteket,
• vegyünk részt az online DH-s közösségi életben, ajánl is néhány témaspecifikus oldalt, mint pl. a Digital Classicists, a Digital Medievalists, a HASTAC, az EighteenthCentury.org és a Romantic Circles,
• vegyünk részt crowdsourcing projektekben, mint pl. a Transcribe Bentham, ahol az angol filozófus, Jerermy Bentham kéziratait digitalizálják a közösség tagjai,
• írjunk kritikákat a DH-s munkákról (itt egy nálunk teljesen szokatlan online folyóiratra hívja fel a figyelmet, ahol az olvasók a megjelenés előtt kritizálhatják a cikkeket: Writing History in the Digital Age),
• használjuk ki a netes közösségi oldalakat a DH-s kutatókkal való kapcsolattartásra,
• olvassunk blogokat és szóljunk hozzá (itt pl. egy jó kis gyűjtemény).

4. Informálódj. Nem igazán értem, hogy ez miért külön pont, mert az itt javasoltak jórészt belefértek volna az előzőbe is. Ezek közül talán a legérdekesebb a Humanist Discussion Group, amely 1987 óta (!) fóruma azoknak a bölcsészeknek, akik valamilyen formában használják a technológia adta lehetőségeket a kutatásban.

5. Fedezz fel projekteket. Itt is ajánl néhány fontos gyűjtőoldalt, mint pl.:

• a Natinonal Endowment for the Humanities (NEH) adatbázisát,
• az Arts & Humanities.net-et,
• Patrick Sahle listáját a 2008-ig elkezdett digitális kritikai kiadásokról.

6. Vegyél részt (tovább)képzéseken. Rendszeresen megrendezett workshopokat és képzéseket ajánl, amelyek jó része amerikai, de van köztük néhány európai is (pl. a kétévente Európában tartott DH előtt és során rendszeresen megrendezettek). Az online oktatóoldalak viszont utazás nélkül is elérhetőek, ilyen pl. a nagyszerű TEI by Example, vagy a webes projektek készítői számára alapismereteket nyújtó XSLT-for-Humanists.

7. Tanuld a standardokat és a "jó gyakorlatokat". Az ajánlottak közül érdemes kiemelni egy általánosabb ismertetőt a használni érdemes standardokról: NINCH Guide to Good Practice in the Digital Representation and Management of Cultural Heritage Materials, valamint egy tudományágakra bontottat: Guides to Good Practice.

8. Keress partnereket. Mivel a legtöbb DH-s projekt sokféle jártasságot igényel, gyakran elengedhetetlen, hogy ne egyedül dolgozzunk. Az online lehetőségeken (mint amilyen pl. a DHCommons lesz) Lisa Spiro azt ajánlja, hogy intézményünk könyvtáros és informatikus szakembereivel keressük az együttműködési lehetőségeket, valamint, hogy vonjunk be diákokat is a munkánkba. Fontos, hogy szerinte a "csináld magad" megközelítés is gyakran szükséges a DH-kutatásban, mert nem mindig tud minden feltételt biztosítani a DH-szakember számára a munkahelye. Ilyenkor magunknak kell előteremteni a szükséges feltételeket.

9. Tervezz pilótaprojekteket. Kezdésnek nem kell mindjárt egyszerre mindent megvalósítani. A moduláris gondolkodás célravezetőbb lehet. Először tanulságos lehet csak egy kis részét megvalósítani a tervezett nagyobb munkának, hogy meglássuk a nehézségeket, buktatókat.

10. Ahol csak lehetséges, adaptáld a már elérhető eszközöket. Nem kell újra feltalálni a kereket. Amire már van eszköz (különösen ha open source), azt kell használni. Nagyon hasznos lehet ilyenek keresésekor a Digital Research Tools (DiRT) wiki, vagy egy-egy intézmény vagy szervezet  (mint pl. a CHNM vagy a MITH) githubos repozitóriuma.

Azon túl, hogy remek linkgyűjteménynek is tekinthető Lisa Spiro bejegyzése, a tanácsai is megfontolásra érdemesek. Kötelező olvasmány akár haladó DH-sok számára is.